Tartalomírás a 0-ról – Ezt kell elolvasnia mindenkinek, aki cikkeket akar írni egy szakmai blogra

Több oka is lehet annak, hogy most ezt a cikket olvasod:

• szövegíró vagy, aki minden alkalmat megragad, hátha tud valami újat tanulni;
• szövegíró szeretnél lenni, és igyekszel minél több gyakorlati tippet gyűjteni;
• a saját vállalkozásod weboldalára szeretnél cikket írni, de még nem tudod, hogyan kell;
• jó szövegírókat keresel, akik írhatnának a vállalkozásod oldalára, és igyekszel felmérni a piacot.

Bármelyik is legyen igaz rád, az biztos, hogy a legjobb helyen jársz, mert itt mindent, azaz MINDENT leírunk most neked, amit a saját szövegíróinktól is elvárunk itt, a Keresőben Elsőnél.

Az elején lesz egy pici elmélet, de utána belecsapunk a sűrűjébe, és olyan gyakorlati tippeket osztunk meg veled, amik a mindennapi cikkírásban fognak segíteni.

Vágjunk is bele!

Az első fontos kérdés: miért írsz tartalmat?

A tartalommarketinget 3 dologgal szokták összekeverni:

• naplóírással,
• like-vadászattal,
• hírközléssel.

Amikor egy céges blogon a legutóbbi csapatépítőről írnak élménybeszámolót, esetleg megosztanak egy vicces videót, vagy egy aktuálisan felkapott hírt dolgoznak át, az mind jó példa arra, hogy a weboldal tulajdonosa nem érti, mi a tartalommarketing lényege.

Elhiszem, hogy egy ilyen tartalommal like-ok százait tudod begyűjteni – de érnek ezek valamit?

Lesznek belőlük vásárlók?

Csak egy példa: szerinted fognak árajánlatot kérni a villanyszerelőtől, aki megosztott egy macskás videót?

Neked a potenciális ügyfeleidet kell megszólítanod: azokat, akik azért jönnek a weboldaladra, mert megoldást és profi szakembert keresnek.

Éppen ezért a tartalommarketing fő célja, hogy

• tájékoztassa, informálja az olvasóit,
• és bizonyítsa, hogy Te valóban értesz a szakmádhoz.

Mennyit ér a jó szöveg?

Nagyon sokféle tartalom létezik, amivel meggyőzheted az érdeklőidet arról, hogy Nálad költsék el a pénzüket.

Egy kézzel fogható példa: adott egy bizonyos szolgáltatás, amit két egymással konkuráló cég is kínál.

Nevezzük őket A és B cégnek, hogy könnyebb legyen a kettő között különbséget tenni, mindenféle nevesítés nélkül.

„A” vállalat weboldalán

• a főoldali szöveg gyakorlatilag két mondat;
• a képek rossz minőségűek (már ha vannak egyáltalán);
• az aloldalakon pedig nincs más, csak egy „szolgáltatásunkkal kapcsolatban keressen minket telefonon” felszólítás.

Ezzel szemben „B” vállalkozás weboldalán az olvasó

• informatív leírást talál, amiről egyértelmű, hogy valaki olyan írta, aki ért is hozzá, és egyszerűen, közérthetően meg tudja fogalmazni a lényeget,
• emellett megtekinthet még több jó minőségű fényképet,
• olvashat felhasználási javaslatot,
• sőt, akár még egy videót is megnézhet arról, hogyan működik az adott szolgáltatás, ha profikra bízza.

Szerintem viszonylag egyértelmű, hogy az érdeklődő melyik cégtől fog árajánlatot kérni, pláne akkor, ha nincs számottevő különbség a két árban sem.

És mennyit ér a jó tartalom?

A fentebbiekből nagyjából világossá válik, hogy több szöveg = nagyobb hitelesség = több ügyfél.

Viszont ez nem áll meg a főoldaladnál, meg a főbb aloldalaidnál!

Akkor leszel a legmegbízhatóbb az emberek szemében, ha MINDEN kérdésükre válaszolsz (azokra is, amik még meg sem fogalmazódtak a fejükben) és MINDEN témát kivesézel, ami a termékeddel, szolgáltatásoddal kapcsolatos.

Erre szolgál az oldalad szakmai blogja – és ha jól csinálod, ez fogja elsősorban behozni az érdeklődőket az oldaladra, hogy aztán eladja nekik, amit kínálsz.

A tartalom feladatát ennyiből szerintem már érted – most akkor térjünk rá a gyakorlati lépésekre!

1. Keressünk neked témát!

Olyan tartalmat kell szolgáltatni az olvasóidnak, érdeklődőidnek, amire kíváncsiak, ami tényleg foglalkoztatja őket.

Persze, könnyű ezt mondani, de honnan húzod elő ezekhez a témákat?

Honnan tudod meg, hogy mi érdekli az ügyfeleidet?

Megmutatom, mi hogyan mérjük ezt fel!

Első lépés: ügyfélszolgálati tapasztalatok

Valahányszor egy ügyfelünk tartalomírással bíz meg minket, az egyik első lépcsőfok, hogy egy interjú során kezdő témákat egyeztetünk vele, amikkel el lehet indulni.

Ilyenkor feltesszük azokat a kérdéseket, amikből rájöhetünk, pontosan mik azok, amik érdeklik az embereket, amikkel kapcsolatban tényleg megéri tájékoztatni őket.

Olyanokra kell gondolni, mint:

• Mi az a 3 leggyakoribb kérdés, amit feltesznek nektek az érdeklődők?
• Mik azok a kérdések, amiket ti tesztek fel egy érdeklődőnek az első kapcsolatfelvételnél, amire jó lenne, ha már előre átgondolná a választ?
• Vannak tévhitek vagy irreális elvárások a szolgáltatásotokkal kapcsolatban?
• Mi az, amit a laikusoknak a legnehezebb megérteni ezzel kapcsolatban?

A legszerencsésebb, ha az első cikkek már ezek alapján készülnek el, hiszen ezek az információk visszaköszönhetnek későbbi tartalmakban is egy-két mondat erejéig.

Második lépés: Google

Az emberek az első kérdést ma már a Google-nek teszik fel, nem pedig a szakembernek.

Éppen ezért alapvető eszköz a kulcsszókutatás: összeszedjük, hogy milyen szavakat, kifejezéseket írnak be egy adott témával kapcsolatban a keresőbe az érdeklődők.

Ahhoz, hogy ezeket megtaláld, használhatod a Google Ads kulcsszótervezőjét, de sok esetben a pontosabb, részletesebb listák összeállításához már egy olyan profi szoftverre is szükség lehet, mint amilyet mi használunk.

Témakutatás szempontjából nemcsak kifejezésekre, hanem konkrét kérdésekre is érdemes koncentrálni, ugyanis egyre többen használják már így a Google keresőjét.

Bár csak angol nyelven használhatóak hatékonyan, az AlsoAsked.com és az Answerthepublic.com oldalak a legjobb barátaid lesznek, ha arra vagy kíváncsi, milyen kérdések fordulnak meg az emberek fejében a szolgáltatásoddal, termékeddel kapcsolatban.

(Tipp: amikor kulcsszavakat gyűjtesz, jusson eszedbe, hogy az ügyfeleid nem feltétlenül ismerik a szakkifejezéseket, úgyhogy a hétköznapi kifejezésekből indulj ki, pl. polisztirol hab helyett nyugodtan használd a hungarocell szót, mint mindenki más).

Harmadik lépés: miről írnak mások?

Feltétlenül érdemes annak is utánanézned, hogy a hasonló tevékenységet folytató konkurens cégek oldalán, blogján mikről jelennek meg tartalmak.

Lehetséges, hogy olyasmibe is belefutsz, ami a saját tartalmaid közt kifejezetten hiánypótló lenne, de korábban fel sem merült, hogy írni kéne róla.

Természetesen nem tartalom-átemelésről, másolásról beszélek, hiszen az ilyesmi nem csak etikai, de Google szempontból is kifogásolható, azonban, ha ugyanazt feldolgozod más szemszögből, más szavakkal, az egészen üdítő lehet.

Az átdolgozás célja, hogy a te cikked legyen a legjobb tartalom ebben a témában magyar nyelven.

Mi több, külföldi kollégák oldalait is érdemes figyelemmel kísérni, hiszen ott is megjelenhetnek nemzetközileg is jelen lévő témák, amiket a hazai közönség számára is fogyaszthatóvá és értelmezhetővé lehet tenni.

Néhány tipp a témakutatáshoz:

• Indulj ki a lehetséges ügyfeleid problémájából! (Pl. A hátfájás okai – hogyan segít ezen a megfelelő sportcipő?)
• Kezeld a kifogásokat, amik az ügyfeleidben felmerülhetnek! (Pl. Mennyibe kerül egy minőségi sportcipő, és miért ne elégedj meg az olcsóbb utánzatokkal?)
• Adj tippeket, amik a termék mindennapi használatában segítenek! (Pl. Így tisztítsd a sportcipőd, hogy ne menjen tönkre!)
• Magyarázd el a terméked egyedi tulajdonságait! (Pl. Miért jó a 8-as drop egy sportcipőnél?)

2. Írj könnyen olvasható szöveget!

Ha szöveget írunk, az egyik elsődleges szempont, hogy jól és könnyen befogadható legyen.

Azt tudnod kell, hogy az emberek általában nem olvassák végig a cikkedet: jellemzően végigfutnak rajta a szemükkel, azt kémlelve, hogy van-e benne számukra valami érdekes.

Viszont ha nincs jól tagolva, akkor lehet, hogy még ennyit se tesznek.

A cél az, hogy felkeltsük az olvasó figyelmét, és meg is tartsuk azzal, hogy újra meg újra meggyőzzük arról, érdemes továbbolvasnia.

Az első és legfontosabb: a szöveg tagolása

Ne feledd: az olvasóid türelmével játszol!

Ha azzal terheled őket, hogy hosszú és egybefüggő szövegen keresztül adod át mondanivalódat, akkor hamar belefáradhatnak a kisilabizálásába, megunják, otthagyják.

Mi sem véletlenül ragaszkodunk ahhoz a szabályhoz, hogy két alcím közötti rész ne legyen hosszabb 150 szónál, hiszen ez az a lélektani határ, amennyit egy „falatban” még el lehet fogyasztani.

Ha pedig még tagoltabbá, még szemet pihentetőbbé szeretnéd tenni a szövegedet, akkor írj minden mondatot új sorba, ahogyan mi is tesszük.

Az alcím – az egyik legerősebb tartalommarketing eszköz, amit csak kevesen használnak ki

A jó alcímeknek 3 fontos funkciójuk van

• felosztják a szöveget, így az nem egy összefüggő, átláthatatlan hasáb lesz;
• megmutatják, hogy a cikked bizonyos részei miről szólnak, milyen kérdésekre adnak választ;
• információt adnak át, így az is tanul valamit, aki csak átfutja a cikket.

Ne félj tehát több alcímet is használni: ahogy fentebb már említettem, legalább 150 szavanként érdemes elhelyezni egyet.

Rengeteg múlik a nyelvezeten!

A kommunikáció egyik alapvető feltétele a közös nyelv, és ha ezt nem találod meg az olvasóiddal, akkor nem szívesen fogják a tartalmaidat fogyasztani.

Az idegen szavak, laikusok számára érthetetlen szakkifejezések csak igen kis mértékben tolerálhatóak, ezt sose felejtsd el!

Nem attól fogsz a szakmád mesterének tűnni, hogy minél több szakzsargont használsz – ezt hagyd meg a kollégáidnak.

Fogalmazz tisztán és érthetően, úgy, hogy olyasvalaki is megértse, aki mondjuk először találkozott a szakterületeddel.

Szerkesztés, megjelenítés

Felsorolás esetén sokkal szerencsésebb a dolgokat pontokba szedni, mint vesszővel elválasztva egymás mellé tenni.

Jobban elkülöníthetővé, áttekinthetőbbé válnak a felsorolt szavak, sőt, összeszámolni is könnyebb őket, ráadásul ezek így kiemelt részekké válnak, amiket szinte biztos, hogy elolvas a célközönség.

Éppen ezért, ha egy bekezdésben szerepel pontokba szedett felsorolás, akkor a fentebb említett 150 szavas szabályt már nem is szoktuk alkalmazni.

Jó trükk még a fontos mondandók, kihangsúlyozandó mondatrészek félkövérrel való kiemelése, hiszen így jobban vonzzák a szemet, és ha valaki csak átfutja a szövegedet, ezen akkor is nagyobb eséllyel megakad a tekintete.

Képek, illusztrációk használata

Egy cikknek, bejegyzésnek, oldalnak nemcsak olvashatónak, de szépnek, vizuálisan ingerlőnek is kell lennie.

A képekkel, illusztrációkkal, beágyazott videókkal, de akár még gráfokkal és statisztikákkal is egy következő szintre emelheted az írásos kommunikációt.

Nem mindenki vizuális típus, vagyis még ha szépen le is írod a lényeget, akkor sem biztos, hogy mindenki el fogja tudni képzelni – az ő számukra óriási segítség a képhasználat.

Mindemellett a színek, formák pihentetik a szemet, a beszúrt ábrák akár egy szusszanót is jelenthetnek a fogyasztó agyának az információ befogadása közben, és a feldolgozásban is sokat segít, ha látja is, amiről olvas.

Néhány tipp a szöveged olvashatóbbá tételéhez:

• Mindig az legyen a szemed előtt, hogy az olvasód valószínűleg mobiltelefonon nyitja meg az oldaladat, így egy sokkal kisebb képernyőn kell áttekinthetőbbnek, szellősebbnek tűnnie a szövegednek.
• Írj összefoglalót a cikked végére, hogy aki csak végiggörget rajta, az is el tudja olvasni a lényeget.
• Figyelj a megfelelő betűtípusra, betűszínre és betűméretre, amikor feltöltöd az oldalra a cikket.

3. Indíts erősen: írj ütős bevezetést!

Itt az ideje, hogy a cikked indításáról beszéljünk.

Hogy miért csak most?

Mert nagy valószínűséggel (ha már elég tapasztalattal rendelkezel) a legjobb bevezetést akkor tudod megírni, amikor a cikked többi részével már elkészültél.

Mert milyen egy jó bevezetés?

• Felkelti (vagy tovább fokozza) az érdeklődést.
• Nem mellébeszél, hanem azonnal belevág a téma közepébe.
• Megszólítja a célközönséget, és biztosítja róla, hogy a legjobb helyen jár.

Ez igen komoly feladat – és az első mondatok, amiket az üres Word dokumentumba írsz, nagyon valószínű, hogy nem ilyenek lesznek.

Az első mondatok olyanok, mint a futásnál a bemelegítés

A szövegírás olyan, mint a futás: nem lehet csak úgy a semmiből belevágni.

A legtöbb szövegírónak szüksége van egy kis bemelegítésre: néhány kezdő mondatra, ami után beindul a gépezet, és már tudja ontani magából a jobbnál jobb szövegeket.

Ez teljesen rendben is van, viszont az olvasókat ezek a mondatok nem fogják meggyőzni – ahogy a futóverseny nézőit sem a bemelegítés érdekli, hanem az, ami a startpisztoly eldördülése után történik.

Ez talán meglepő lesz: töröld az első bekezdésed!

Nyugodtan kezdj bele a cikkedbe úgy, ahogy neked jólesik – viszont ne félj kegyetlennek lenni, amikor az átnézésre kerül a sor.

Olvasd el, mivel nyitottad a cikkedet, és tedd fel magadnak a kérdést: arról írsz, ami az olvasóidat érdekli, vagy mellébeszélsz?

Ha az utóbbi igaz, akkor tedd meg, amit meg kell tenned, és egyszerűen töröld az első bekezdésedet.

Vannak olyan szövegírók is nálunk, akik eleve nem is a bevezetéssel kezdenek, hanem az első fontosabb alcímmel, és utólag írják meg az első mondatokat – amikor már tudják, mivel lehet a legjobban felkelteni valaki érdeklődését.

Néhány tipp az ütős bevezetésekhez:

• Szólítsd meg a célközönséged! (Pl. Te mit vársz el egy minőségi sportcipőtől?)
• Építs az ügyfeleid problémáira! (Pl. Neked is fáj a hátad egy hosszabb séta után? Akkor ideje új cipőt venni.)
• Ne félj akár egyből lelőni a cikked „poénját”, vagyis fő üzenetét! (Pl. Az XY márka az egyetlen gyártó, akinek a cipőit 800 km után sem kell lecserélned.)
• Kerüld az általánosságokat! (Rossz példa: Mindannyian szeretjük a kényelmes cipőket.)
• Hagyd a történelemórát! (Rossz példa: Már 10.000 évvel ezelőttről is maradtak ránk cipők, és már az ókori görögök is megmondták, hogy…)
• Kapcsolódj a főcímedhez!

4. Ideje megírni a főcímedet

Még csak most?

Igen, mert amikor cikket írsz, akkor is a végére hagyod ezt a feladatot.

Talán meglepő lehet elsőre, de a tapasztalat egyértelműen azt igazolja, hogy a legjobb főcímek akkor születnek, ha már készen vagy a szövegeddel.

Miért?

• Mert ekkor fogod pontosan tudni, mi is a cikked fő üzenete, amit kihangsúlyozhatsz a címben.
• Mert ekkor fogod tudni, pontosan milyen formában írtál (pl. 10 pontos lista, gyakori kérdések, stb.)
• Mert ekkor már lendületben leszel, nem pedig a „bemelegítő köröket futod” (ahogy arról az előző pontban beszéltünk).

A legjobb főcímek ígérnek valamit

Nincs könnyű dolga ma egy címsornak, mert arról kell meggyőznie az embereket, hogy a drága idejüket megéri az adott tartalomra fordítani.

Manapság annyi helyről érnek minket ingerek, és annyira rohanunk, hogy nagyon alaposan megválogatjuk, mire szánunk 5 másodpercnél többet – márpedig egy cikk elolvasása akár 5 percet is igénybe vehet.

A jó főcímnek tehát jó sales-esnek is kell lennie, ezt pedig úgy tudja elérni, ha ígéretet tesz.

Mit tudsz ígérni egy főcímen keresztül?

• Hogy ez a cikk szórakoztató lesz.
• Hogy ebből a cikkből tanulhat az olvasó valamit.
• Hogy a termék, amiről szól, megoldja a problémát.

Egy ígéret választja el egymástól a „Tudnivalók a sportcipőkről” és a „Ne sántulj le egy rossz sportcipő miatt: itt van néhány tipp, hogyan találd meg a legjobbat” típusú címeket.

5. Így ellenőrizd a cikkeidet

Szövegírói alapszabály, hogy miután megírtunk egy hosszabb tartalmat, cikket vagy weboldal szöveget, utána azt át kell újra olvasni, ellenőrizni, hogy az esetleges elírásokat, mondattani, stilisztikai hibákat kijavítsuk.

A probléma viszont az, hogy egyetlen átolvasás nem elég.

Hogy miért?

Tudod mit akartál írni – ezért nem fogod észrevenni az elírásaidat

Az agyunk olyan csodálatos, hogy még akkor is el tud olvasni egy szöveget, ha a szavak első és utolsó betűjét leszámítva mindent összekeverünk.

Íyg knnyöen mgelheet, hoyg nem vsezed ézsre az eyges fléergeépélesekt a sözvgeebn!

Ha ezt a fenti mondatot el tudtad olvasni, akkor nem lehet meglepő, hogy a kisebb betűcserék felett elsiklik a szemed.

Ahhoz, hogy ezeket ki tudd kerülni, mutatunk néhány tippet:

• Olvastasd fel a szöveget a Google Fordítóval, vagy a Word (magyar nyelvű) felolvasójával – ezek a programok mindenképp azt fogják felolvasni, ami le van írva, néha pedig könnyebb kihallani egy elgépelést, mint meglátni.
• Küldd el valakinek, hogy olvassa át egyszer – több szem többet lát, főleg, mert ő akkor fogja látni először ezt a tartalmat, és még nem tudja, hogy mit szerettél volna írni, így azonnal ki tudja majd szúrni, ha valami kusza, vagy nem egyértelmű.

• Tarts szünetet, hagyd ülepedni – egy pár óráig hagyd pihenni a szövegedet, addig csinálj Te is valami mást, hagyd, hogy az agyad elfelejtse az egészet, így amikor majd újra ellenőrzöd, Te is szinte új olvasóként tudsz ránézni.
• Haladj visszafelé – kezdd az utolsó bekezdéssel az átolvasást, majd az utolsó előttivel, és így tovább. Ezzel a módszerrel sokkal kisebb lesz a logikai összefüggés az egyes szövegrészek között, így Te is könnyebben ki fogod szűrni a hibákat.

Ne bízz meg (teljesen) a Word helyesírás ellenőrzőjében!

Nem egyszer hallottam már azt a mondatot, hogy: „Minek ellenőrizzem le, ha a Word majd úgyis kijavítja?”

Hát, a Word majd valóban alá fog húzni néhány neki nem tetsző dolgot, de sajnos közel sem biztos, hogy pont azt, amit kellene.

Azt javasoljuk, hogy ha bármit is aláhúz neked, azt vizsgáld felül.

Nézd meg, amit javasol, de ne higgy el rögtön mindent!

Ilyenkor nézz utána inkább a magyar helyesírási szótárban a pontos információknak, az legyen a mérvadó.

Utána pedig egy jobb klikk megnyomása után vedd fel a Word szótárába a helyes alakot.

Szinonima szótár a szóismétlések ellen

Nincs is annál zavaróbb, mint ha minden második mondatban ugyanaz a szó szerepel, vagy ne adj Isten, egy mondaton belül többször is.

Ilyenkor nem ciki ránézni egy szinonima szótárra, hogy még milyen alternatívákat lehetne használni, de szeretném felhívni a figyelmed arra, hogy nem kell foggal-körömmel ragaszkodni egy másik formához.

Valóban, a szinonima szótár jobb esetben nagyon sok lehetőséget fog felajánlani neked, de mielőtt felhasználnád, bizonyosodj meg arról, hogy beleillik-e a szövegedbe ez a stílus.

Ha pedig úgy érzed, hogy nagyon kilógna, akkor próbálj meg inkább a mondaton alakítani, hogy elkerüld a szóismétlést.

Tanácsos tehát messziről elkerülni a szakzsargonok használatát, még akkor is, ha azt feltételezzük, hogy az olvasó ismeri, vagy jártas a témában.

Egy-egy túlmisztifikált kifejezés könnyen a visszájára hathat, ami nem éppen a fő célunk, nem igaz?

6. Gyakori tartalmi hibák, amiket rengetegen elkövetnek – Te viszont nem fogod

• A tartalom rövid – egy tisztességesen elkészített, fogyasztói és SEO szempontból is megfelelő szöveges tartalom legalább 400 és 1000 szó közötti hosszúságú. Egy 800 szavas szöveg nagyjából 5 percnek felel meg élőszóban – Te bíznál egy olyan szakemberben, aki nem képes 5 percen át beszélni a saját szakmájáról?
• Másolt tartalom – a Google egyáltalán nem díjazza, sőt, visszább sorolja a máshonnan átemelt, duplikált tartalmakat. Lehet, hogy időtakarékos megoldás, de a keresőn kívül a szemfülesebb olvasó is észreveszi, ha valami stílusidegen vagy már máshol is találkozott vele.
• Elkalandozás – sokan esnek abba a kelepcébe, hogy a tartalom alkotásakor markánsan eltérnek az eredeti témától, magyarán szólva nem arról szól az oldal, amiről kéne. Az ilyen tévedés félrevezető, sőt, bosszantó lehet az olvasó számára, hiszen úgy érzi, hogy az idejét húzzák.
• Vizualitás hiánya – a képi megjelenítés is fontos, hiszen ódákat zenghetsz egy termékről vagy szolgáltatásról, de ha az olvasó nem vizuális típus, vagy nem találkozott még hasonlóval, akkor elpártolhat tőled. Minden esetben fontos, hogy a szövegi tagolás mellett képekkel, illusztrációkkal is el legyen látva a tartalom, ráadásul a Google is szívesebben veszi az ilyesmit. Mindemellett a képeknek motivációs ereje is van, ezt sosem szabad elfelejteni!
• Rossz stílus – fontos megtalálni a hangot a vásárlóiddal, különben el fogtok beszélni egymás mellett. Ismerned kell a potenciális közönségedet, és hozzájuk kell a tartalom stílusát igazítanod. Amíg egy érdeklődő nem érzi azt, hogy az adott szöveg neki szól, addig bizonytalan, kételkedő lesz, ez pedig ritkán vezet vásárláshoz, árajánlatkéréshez.
• Nyelvhelyesség – egy sután megfogalmazott, helyesírási hibákkal, szóismétlésekkel teli szöveg nem éppen a profizmus látszatát kelti, igaz? Azt gondolnád, hogy ez az a szempont, amire a legkevésbé érdemes figyelni, pedig nagyon is fontos!
• A CTA hiánya – ha a tartalommal arra kívánod ösztönözni az olvasót, hogy Téged válasszon és ne a versenytársadat, valamint arról szeretnéd meggyőzni, hogy kérjen Tőled árajánlatot, illetve vegye/rendelje meg az adott terméket, szolgáltatást, akkor hogyan lehet erről elfeledkezni? Szólítsd fel cselekvésre az érdeklődőket!

Jók a tippek, de nincs időd a szövegírásra? Bízd profikra!

Ha idáig olvastad ezt a cikket, akkor már láthatod, hogy nem vesszük félvállról a tartalommarketinget.

Ha úgy érzed, hogy a Te weboldaladnak is szüksége lenne minőségi tartalomra, akkor spórold meg az ezzel járó rengeteg feladatot: keress minket!

Kérj tőlünk árajánlatot, és beszéljük át a részleteket!